Világ életemben azt mondtam, hogy én csak akkor futok, ha kergetnek, ha utánam küldenek 2 jól megtermett pitbull-t vagy maximum futok a busz után. Valahogy nem az én sportom volt. De Anita barátnőm annyit írja, hogy mennyire élvezi a futást, hogy gondoltam újra nekiveselkedek, hátha majd most megkedvelem. Vasárnap reggel közért előtt irány az erdő, MP3 lejátszó beizzít és sipirc. Mit ne mondjak 5 percig bírtam, aztán végem volt mint a botnak, valószínűleg ez másnak vicces teljesítmény, de számomra iszonyatosan nagy eredmény, mert éltemben nem futottam egyfolytában 5 percet. Úgyhogy baromi büszke voltam magamra. Meg rájöttem arra is, hogy élvezem. Kellemesen sütött a nap, még nem volt meleg (8 óra volt csak), szép volt az erdő és nyugis, teljesen kikapcsoltam azalatt az 5 perc alatt.
Ezen felbuzdulva, meg azon hogy napközben elolvastam Anita blogján a legújabb bejegyzést, ma este újra nekivágtam. Hála az égnek, a dél óta készülődő vihar végül elmaradt, és mire Krisz ágyba került, a felhők is eltűntek. Így hát nem volt akadály, irány az egyenes, cél a Farkaserdő (milyen jó hogy ez itt van 1 percre), közben szól a zene, tiszta jó... Most vettem észre, hogy mennyien futnak errefelé, az erdőben pillanatonként jött egy futó. Most kemény 8,5 percig bírtam anélkül, hogy megfulladtam volna. Juhéjj!!!
Ati mondjuk kiakadt, mikor megtudta, hogy az erdőben futok, de hát könyörgöm, még világos volt, tele volt az erdő emberekkel... jó persze félt, de miért fussak a betonon, ha itt van a földút is.
Szóval lelkes vagyok és holnap is megyek. Reggel .... vagy este .... vagy mindkétszer. :D
Ui: Anita, hatalmas gratula neked!! Nagyon szép eredményt értél el! Benny nagyon büszke lehet az anyukájára!! És bocsiii, de csak most vettem észre, hogy írtál az egyik bejegyzéshez hsz-t. És köszi, édes vagy!!! Puszi! :)))
Ezen felbuzdulva, meg azon hogy napközben elolvastam Anita blogján a legújabb bejegyzést, ma este újra nekivágtam. Hála az égnek, a dél óta készülődő vihar végül elmaradt, és mire Krisz ágyba került, a felhők is eltűntek. Így hát nem volt akadály, irány az egyenes, cél a Farkaserdő (milyen jó hogy ez itt van 1 percre), közben szól a zene, tiszta jó... Most vettem észre, hogy mennyien futnak errefelé, az erdőben pillanatonként jött egy futó. Most kemény 8,5 percig bírtam anélkül, hogy megfulladtam volna. Juhéjj!!!
Ati mondjuk kiakadt, mikor megtudta, hogy az erdőben futok, de hát könyörgöm, még világos volt, tele volt az erdő emberekkel... jó persze félt, de miért fussak a betonon, ha itt van a földút is.
Szóval lelkes vagyok és holnap is megyek. Reggel .... vagy este .... vagy mindkétszer. :D
Ui: Anita, hatalmas gratula neked!! Nagyon szép eredményt értél el! Benny nagyon büszke lehet az anyukájára!! És bocsiii, de csak most vettem észre, hogy írtál az egyik bejegyzéshez hsz-t. És köszi, édes vagy!!! Puszi! :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése